Nyitra is pályázik az Európa Kulturális fővárosa 2026 címre

Év végén derül ki, mely város nyeri el abban az évben az Európa Kulturális Fővárosa címet. A címért és az ezzel járó programok megrendezésének jogáért három felvidéki város versenyezhet, így Nyitra, Trencsén és Zsolna. Ezek a városok ősszel nyújtják be a bíráló bizottságnak projektjeiket, amellyel bizonyítják, hogy alkalmasak a címre, és képesek vonzó rendezvényekkel a városba csalogatni minél több érdeklődőt.

„Az eredménytől függetlenül bizonyára valamennyi város befejezi azokat a projekteket, amelyeket már előkészítettek és értékes kulturális és művészeti programokat kínálnak majd a látogatóknak és a helyi lakosoknak” – mondta Natália Milanová kulturális miniszter asszony, amikor bejelentette a címre pályázó három város nevét.

A három kiválasztott város mellett Nagyszombat, Galgóc, Besztercebánya, Turócszentmárton és Eperjes pályázott a címre. Paulina Florjanowicz, a bíráló  bizottság elnöke szerint nehéz feladatuk volt, mert valamennyi város remek tervekkel állt elő és különösen dicséretes, hogy egy nehéz, a pandémiás időszak alatt kellett a terveket kidolgozniuk.

Az Európa Kulturális Fővárosa projekt az Európai Unió legelismertebb kezdeményezése. Az unió minden országa részt vehet benne, de még az uniós tagságra várakozók és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai is benyújthatják terveiket a Kreatív Európa programba.

A címet minden évben két európai városnak ítélik oda, 2026-ban a nyertes felvidéki város mellett finnországi lesz a másik. 2013-ban Kassa városa nyerte el a címet.

Fotó: Magyar Jelenlét

Online formában tartott nyílt nap a Közép-európai Tanulmányok Karán

December 12-én a Közép-európai Tanulmányok Karán idén már második alkalommal rendeztek nyílt napot. A kedvezőtlen járványügyi helyzet miatt a nyílt nap online formában zajlott, ami az érdeklődő középiskolásokat láthatóan nem zavarta.

A kar négy intézménye (Idegenforgalmi Tanszék, Magyar Nyelv-és Irodalomtudományi Intézet, Pedagógusképző Intézet, Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézete) érdekes prezentációkon keresztül mutatta be az egyes tanulmányi programokat, és egy videó segítségével virtuális sétát is tehettek az érdeklődők a kar épületében és annak környékén.

Az Idegenforgalmi Tanszék magyar és szlovák nyelven mutatta be a tanulmányi programját. A Regionális idegenforgalom tanulmányi program létjogosultságát, jellegét prezentálták az intézet munkatársai, valamint ízelítőt adtak a végzős diákok sikertörténeteiből, majd ismertették a felvételi követelményrendszert. Szó esett többek közt arról is, hogy a világjárvány milyen formában sújtja az idegenforgalmat, az intézet munkatársai arra is választ adtak, hogy a tanulmányi program kötelező szakmai gyakorlata milyen formában valósul meg.

A Magyar Nyelv-és Irodalomtudományi Intézet nevében az intézet igazgatója, doc. PaedDr. Bauko János, PhD., üdvözölte a középiskolásokat, ismertette az intézet sokrétű tevékenységét, majd bemutatta az egyes tanulmányi programokat: a Magyar nyelv és irodalom szakpárosításban (tanári szak), a Fordító- és tolmácsképzés (magyar nyelv és kultúra szakpárosításban) szakot, valamint a Magyar-szlovák kétnyelvű  ügyvitelszervezés szakot. Az intézet igazgatóhelyettese, Mgr. Petres Gabriella, PhD., az intézet művelődési, kulturális és kutatási tevékenységének széles palettáját emelte ki, kitért  a jó nemzetközi kapcsolatokra, aminek eredményeképpen lehetőség nyílik a hallgatók tanulmányi célú mobilitására (részképzés). PaedDr. Presinszky Károly, PhD. arról számolt be, hogy a  hallgatók aktívan kiveszik részüket a versenyek szervezéséből, mint például a Szép magyar beszéd, az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny, az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny, a Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Verseny, a Legere Irodalmi Verseny. Szó esett arról is, hogy a hallgatók eredményesen képviselik a kart a hazai és a nemzetközi versenyeken, ahol jelentős sikereket érnek el.

Bóna Friderika, a Fordító-és tolmácsképzés (magyar nyelv és kultúra) szak másodéves hallgatója, a JUGYIK alelnöke saját tapasztalatai alapján mutatta be az egyetemi diákéletet, és beszámolójában szintén megemlítette a hallgatók aktív kulturális és tudományos kutatómunkáját is.

A Pedagógusképző Intézet igazgatója, Mgr. Hegedűs Orsolya, PhD., az intézet munkatársaival együtt ismertette az Óvópedagógia és a Tanítóképzés tanulmányi programokat. Az érdeklődőkkel a szakmai gyakorlatról, a kari, az egyetemi programokról, kulturális eseményekről, a különböző aktivitásokról (például az énekkari tevékenység) beszéltek. A diákhálózatok fontosságáról egy másodéves hallgató szólt az online térben érdeklődő középiskolásoknak. A prezentáció bemutatása után élénk vita vette kezdetét, s a felvetődő kérdéstől függően diákok, vagy az oktatók válaszoltak.

Az érdeklődők a Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézetének életébe is bepillanthattak. A program gazdag volt. A felvételre pályázókat virtuálisan körbevezették az intézet termein, érdekes információkat kaphattak a Közép-európai areális tanulmányok programjáról, az intézet tudományos, kulturális tevékenységéről. A kérdésekre a délelőtti és délutáni órákban az intézményvezetőn, Doc. PhDr. Ján Gallik, PhD., kívül  helyettese, PhDr. Lenka Tkáč-Zabáková, PhD., valamint a diákok közül Bc. Jana Michalíková, PhDr. Sylvia Hrešková és PhDr. Monika Adamická válaszoltak.

2021. január 26. és 28-án ismételten várják az érdeklődőket az online formában megtartandó nyílt napokon.