A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Év végén derül ki, mely város nyeri el abban az évben az Európa Kulturális Fővárosa címet. A címért és az ezzel járó programok megrendezésének jogáért három felvidéki város versenyezhet, így Nyitra, Trencsén és Zsolna. Ezek a városok ősszel nyújtják be a bíráló bizottságnak projektjeiket, amellyel bizonyítják, hogy alkalmasak a címre, és képesek vonzó rendezvényekkel a városba csalogatni minél több érdeklődőt.

„Az eredménytől függetlenül bizonyára valamennyi város befejezi azokat a projekteket, amelyeket már előkészítettek és értékes kulturális és művészeti programokat kínálnak majd a látogatóknak és a helyi lakosoknak” – mondta Natália Milanová kulturális miniszter asszony, amikor bejelentette a címre pályázó három város nevét.

A három kiválasztott város mellett Nagyszombat, Galgóc, Besztercebánya, Turócszentmárton és Eperjes pályázott a címre. Paulina Florjanowicz, a bíráló  bizottság elnöke szerint nehéz feladatuk volt, mert valamennyi város remek tervekkel állt elő és különösen dicséretes, hogy egy nehéz, a pandémiás időszak alatt kellett a terveket kidolgozniuk.

Az Európa Kulturális Fővárosa projekt az Európai Unió legelismertebb kezdeményezése. Az unió minden országa részt vehet benne, de még az uniós tagságra várakozók és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai is benyújthatják terveiket a Kreatív Európa programba.

A címet minden évben két európai városnak ítélik oda, 2026-ban a nyertes felvidéki város mellett finnországi lesz a másik. 2013-ban Kassa városa nyerte el a címet.

Fotó: Magyar Jelenlét

December 12-én a Közép-európai Tanulmányok Karán idén már második alkalommal rendeztek nyílt napot. A kedvezőtlen járványügyi helyzet miatt a nyílt nap online formában zajlott, ami az érdeklődő középiskolásokat láthatóan nem zavarta.

A kar négy intézménye (Idegenforgalmi Tanszék, Magyar Nyelv-és Irodalomtudományi Intézet, Pedagógusképző Intézet, Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézete) érdekes prezentációkon keresztül mutatta be az egyes tanulmányi programokat, és egy videó segítségével virtuális sétát is tehettek az érdeklődők a kar épületében és annak környékén.

Az Idegenforgalmi Tanszék magyar és szlovák nyelven mutatta be a tanulmányi programját. A Regionális idegenforgalom tanulmányi program létjogosultságát, jellegét prezentálták az intézet munkatársai, valamint ízelítőt adtak a végzős diákok sikertörténeteiből, majd ismertették a felvételi követelményrendszert. Szó esett többek közt arról is, hogy a világjárvány milyen formában sújtja az idegenforgalmat, az intézet munkatársai arra is választ adtak, hogy a tanulmányi program kötelező szakmai gyakorlata milyen formában valósul meg.

A Magyar Nyelv-és Irodalomtudományi Intézet nevében az intézet igazgatója, doc. PaedDr. Bauko János, PhD., üdvözölte a középiskolásokat, ismertette az intézet sokrétű tevékenységét, majd bemutatta az egyes tanulmányi programokat: a Magyar nyelv és irodalom szakpárosításban (tanári szak), a Fordító- és tolmácsképzés (magyar nyelv és kultúra szakpárosításban) szakot, valamint a Magyar-szlovák kétnyelvű  ügyvitelszervezés szakot. Az intézet igazgatóhelyettese, Mgr. Petres Gabriella, PhD., az intézet művelődési, kulturális és kutatási tevékenységének széles palettáját emelte ki, kitért  a jó nemzetközi kapcsolatokra, aminek eredményeképpen lehetőség nyílik a hallgatók tanulmányi célú mobilitására (részképzés). PaedDr. Presinszky Károly, PhD. arról számolt be, hogy a  hallgatók aktívan kiveszik részüket a versenyek szervezéséből, mint például a Szép magyar beszéd, az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny, az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny, a Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Verseny, a Legere Irodalmi Verseny. Szó esett arról is, hogy a hallgatók eredményesen képviselik a kart a hazai és a nemzetközi versenyeken, ahol jelentős sikereket érnek el.

Bóna Friderika, a Fordító-és tolmácsképzés (magyar nyelv és kultúra) szak másodéves hallgatója, a JUGYIK alelnöke saját tapasztalatai alapján mutatta be az egyetemi diákéletet, és beszámolójában szintén megemlítette a hallgatók aktív kulturális és tudományos kutatómunkáját is.

A Pedagógusképző Intézet igazgatója, Mgr. Hegedűs Orsolya, PhD., az intézet munkatársaival együtt ismertette az Óvópedagógia és a Tanítóképzés tanulmányi programokat. Az érdeklődőkkel a szakmai gyakorlatról, a kari, az egyetemi programokról, kulturális eseményekről, a különböző aktivitásokról (például az énekkari tevékenység) beszéltek. A diákhálózatok fontosságáról egy másodéves hallgató szólt az online térben érdeklődő középiskolásoknak. A prezentáció bemutatása után élénk vita vette kezdetét, s a felvetődő kérdéstől függően diákok, vagy az oktatók válaszoltak.

Az érdeklődők a Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézetének életébe is bepillanthattak. A program gazdag volt. A felvételre pályázókat virtuálisan körbevezették az intézet termein, érdekes információkat kaphattak a Közép-európai areális tanulmányok programjáról, az intézet tudományos, kulturális tevékenységéről. A kérdésekre a délelőtti és délutáni órákban az intézményvezetőn, Doc. PhDr. Ján Gallik, PhD., kívül  helyettese, PhDr. Lenka Tkáč-Zabáková, PhD., valamint a diákok közül Bc. Jana Michalíková, PhDr. Sylvia Hrešková és PhDr. Monika Adamická válaszoltak.

2021. január 26. és 28-án ismételten várják az érdeklődőket az online formában megtartandó nyílt napokon.