A Szent István korában alapított zoborhegyi bencés apátság egyike Magyarország legkorábbi szerzetesi közösségeinek. A kolostorban élt Szent Zoerard-András, az első magyarországi szentek egyike, aki Fülöp apát engedélyével remeteségbe vonult a környékbeli erdőségbe. Szent István birtokadománya következtében az apátság jelentős földbirtokkal rendelkezett. Az apátság 1111. és 1113. évi birtokleveleiből kitűnik, hogy Szent István király a Vág folyón szállított áruk vámjának, valamint Nyitra és Trencsén vásárvámjainak harmadát és Dovár birtok egy részét az apátságnak adta. Kálmán király a sorozatos cseh betörések miatt megerősítette az apátság védelmét. 1471-ben Kázmér lengyel herceg – Mátyás ellenfele – Nyitrát elfoglalta és a szerzetesek elmenekültek. Az apátság helyére épült 1695-ben a kamalduliak kolostora, mely a szerzetesrend tulajdonában volt 1782-ig, a rend feloszlatásáig, amikor a kamalduliak elhagyták a kolostort. Az épületet 1953-ban átépítették, s légzőszervi panaszokat kezelő gyógyintézményt hoztak létre benne. Területén évszázados hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek is