A zoborhegyi millenniumi emlékmű a történelmi Magyarország hét millenniumi emlékművének egyike volt. Az 1896. augusztus 20-i avatóünnepségen Perczel Dezső belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. A Zobor-hegy csúcsán levő, 20 méter magas, henger alakú talapzaton álló gránit obeliszket Berczik Gyula tervei alapján építették. A talapzat felső részén, az obeliszk lábánál elhelyezett, négy világtáj felé néző turulmadaras szobrok Kallós Ede alkotásai voltak. Csehszlovákia létrejöttekor az emlékművet a csehszlovák hadsereg felrobbantotta. A Zobor-hegyi ezredévi emlékmű felrobbantása után a cseh legionáriusok és későbbi utódaik különböző feliratokat véstek a megmaradt torzóra, ezekkel is kifejezésre juttatva magyarellenes érzelmeiket. Később történtek kísérletek az emlékmű torzójának teljes eltávolítására, esetleg egy kettős kereszt ráépítésére. 1936-ban egy Aero A-12-es katonai repülőgép az oszlopnak ütközött, amely még tovább pusztította azt. Közben volt több kezdeményezés az oszlop, esetleg a márvány felhasználására, de szerencsére az emlékmű torzója ma is áll.