Nevezetességek, látnivalók

A Nagyboldogasszony-szoborcsoportot Esterházy Imre (1663–1745) hercegprímás, katolikus főpap és főkancellár állíttatta annak emlékére, hogy befejeződött az egy évvel korábban, 1749 körül pusztító pestisjárvány. Az emlékmű megalkotásával Martin Vogerl (1714–1770) osztrák származású barokk szobrászművészt és kőfaragót bízta meg, aki már 1750-ben elkészítette és felállította a Mária-oszlopot, illetve a szoborcsoport alakjait. Az emlékművet megalkotásának oka miatt többek között fogadalmi pestisoszlop néven is említik. A csoport gazdag barokk stílusban készült el. Az alkotó neve a szoborcsoport talapzatán is megtalálható. A tizenegy méter magas szoborcsoport központi és legfontosabb elemének a Mária-oszlop számít, amelynek a tetején egy Szűz Mária alakját megformáló Immaculata-szobor helyezkedik el. A talapzat négy oldalán négy magyar uralkodó – Szent István, Szent Imre, Szent László és IV. Béla – alakjait ábrázoló királyszobrok állnak, alattuk pedig néhány angyalszobor, illetve több dombormű található. Az utóbbiak nagy része egyes nemesi címereket ábrázol.

Az új Városháza neoreneszánsz épületét 1880-ban építették fel Lyka János nyitrai építész tervei alapján. A épülettervet később Meyer Károly városmérnök dolgozta át. Az épülethez fokozatosan hozzá lett építve az emelet és egy további épületszárny, amely eredetileg sarok-kialakítású volt frontális bejárati oldallal.

A 19. század folyamán az épületet többször átépítették, legerőteljesebben neobarokk stílusban 1874 körül, Dümmerling E. építész tervei alapján. A Megyeháza mai alakját az 1905-1908 közötti átépítés folyamán nyerte el, a szecesszió jegyében.

Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885.11.30-án nyílt meg 36.223 kötettel, gyűjteménye ma 66 ezer kötetet számlál. Túlnyomó többségük latin (35%), magyar (23%) és német nyelvű (21%). A könyvek összesen 37 nyelven íródtak, köztük japán, kínai és Braille-írású könyv is. Legértékesebb példányai:

• ősnyomtatványok (inkunábulumok, 1450-1500 közötti szedésnyomással készült könyvek);
• Legrégibb inkunábulum 1473-ból, „Anicius Manlius Severinus Boethius: De consolatione philosophiae“ (A filozófia vigasztalása);
• A legkisebb könyv 8 x 5,5 cm, 1628-ban adták ki;
• A legvastagabb könyv 1.569-oldalas, 1557-es kiadás (A lengyel szejm története);
• Calepini szótára, szövegei 11 nyelven íródtak, 1599-ben Bázelben adták ki.

Az épület térre néző homlokzatán szép barokk kőportál látható. A régebbi, keleti szárny homlokzata a 19. sz. végén kapott eklektikus jelleget. A bejárati portálnál látható Roskoványi püspök homokkőből készült dombormű-címere is. A rizalittal tagolt déli neoklasszikus homlokzat oromfala a püspöki címerrel és latin felirattal díszített.

A vár Szent Emmerám-temploma 1158-ban épült, benne a névadó szobrával. A szobrot 1933-ban találták meg. A régészeti ásatások eredményei alapján valószínűsítik, hogy a templomnak már a 11. század közepe előtt állhatott előzménye, korábbi építésekre azonban egyelőre nem sikerült bizonyítékokat találni. A várfalakon belül lévő püspöki székesegyház alsó és felső templomból áll. A felső templom a 13–14. században épült, melyhez 1640-ben Telegdi püspök nagyméretű barokk dómot építtetett, ezt 1732-ben átalakították. Főoltárát Szent István és Szent László szobrai díszítik. A főoltárral szemben, a püspöki kápolna feletti reliefen szintén Szent László ábrázolás található. Várhídját 1750 és 1780 között építették téglából. A 19. század végén újabb pillérekkel megerősítették, s a híd alatti fülkéket befalazták. A hidat 2011-ben újjáépítették, ekkor kerültek elő 14. századi gótikus és 16. századi reneszánsz elődjének maradványai. A várkapuhoz vezető lépcsősor mentén áll a Nagyboldogasszony szoborcsoport.

Az egyhajós gótikus Felső-templom az alapjául szolgáló sziklás hegygerinc legmagasabb pontjára épült 1333-1355 között. Egészen a 18. sz. elejéig megőrizte jellegzetes gótikus stílusjegyeit. Az Alsó templom hozzáépítésekor a Felső-templomot részben módosították és a 2 templom stílusjegyeit is. Ekkor építették a templomhoz a barokk stílusú Szt. Borbála kápolnát. Az Alsó-templom a székesegyház legfiatalabb része. 1621-1642 között épült, amikor a várat Bethlen Gábor hadai elfoglalták.

A vallásos iskolarendként ismert piarista rend abból a célból jött el 1698-ban Nyitrára, hogy a szegény gyermekeknek megfelelő taníttatást és műveltetést biztosítson. A rend három évvel később rakta le a kolostor alapkövét. A piarista kolostor fokozatosan, a barokk Szent László templom kiépítésének közreműködésével jött létre. A templomhajó úgy épül be a komplexumba, hogy a kolostor belső udvarát két részre osztja. A templom belső díszítéséről az 1750-ből származó nagyméretű baldachín típusú oltár gondoskodik. A főoltáron kívül itt további hat páros oldalsó oltár is található. A porosz eredetű boltozatok a piarista rend művészeinek későbarokk falfestményeit tartalmazzák.

A Kálvária-domb, a város déli felében, a Nyitra folyó partján található. Az első, a 19. sz. utolsó harmadában épült 7-stációs Kálváriát 1885-ben 14-stációsra változtattak.  Az átépítést Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezte, a kivitelezést Mayer Károly tervei alapján Storn Ferenc építész felügyelte. A Kálvária része a Szt. Kereszt-kápolna, melyet a felújítás után Szent Sír-kápolnára kereszteltek. A város 19. és 20. sz.-i bővülésének eredményeként a korábban a városon kívül fekvő Kálváriát mára a város körbefonta. 

A fennmaradt és festői szépségű 12. századi román Szent Mihály templom a község történelmi-építészeti attrakciói közé tartozik. A kis templomot, amely történelme során több átalakításon esett át, a vaskorszakból fennmaradt várhelyen építették fel.

A Szent István korában alapított zoborhegyi bencés apátság egyike Magyarország legkorábbi szerzetesi közösségeinek. A kolostorban élt Szent Zoerard-András, az első magyarországi szentek egyike, aki Fülöp apát engedélyével remeteségbe vonult a környékbeli erdőségbe. Szent István birtokadománya következtében az apátság jelentős földbirtokkal rendelkezett. Az apátság 1111. és 1113. évi birtokleveleiből kitűnik, hogy Szent István király a Vág folyón szállított áruk vámjának, valamint Nyitra és Trencsén vásárvámjainak harmadát és Dovár birtok egy részét az apátságnak adta. Kálmán király a sorozatos cseh betörések miatt megerősítette az apátság védelmét. 1471-ben Kázmér lengyel herceg – Mátyás ellenfele – Nyitrát elfoglalta és a szerzetesek elmenekültek. Az apátság helyére épült 1695-ben a kamalduliak kolostora, mely a szerzetesrend tulajdonában volt 1782-ig, a rend feloszlatásáig, amikor a kamalduliak elhagyták a kolostort. Az épületet 1953-ban átépítették, s légzőszervi panaszokat kezelő gyógyintézményt hoztak létre benne. Területén évszázados hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek is

A zoborhegyi millenniumi emlékmű a történelmi Magyarország hét millenniumi emlékművének egyike volt. Az 1896. augusztus 20-i avatóünnepségen Perczel Dezső belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. A Zobor-hegy csúcsán levő, 20 méter magas, henger alakú talapzaton álló gránit obeliszket Berczik Gyula tervei alapján építették. A talapzat felső részén, az obeliszk lábánál elhelyezett, négy világtáj felé néző turulmadaras szobrok Kallós Ede alkotásai voltak. Csehszlovákia létrejöttekor az emlékművet a csehszlovák hadsereg felrobbantotta. A Zobor-hegyi ezredévi emlékmű felrobbantása után a cseh legionáriusok és későbbi utódaik különböző feliratokat véstek a megmaradt torzóra, ezekkel is kifejezésre juttatva magyarellenes érzelmeiket. Később történtek kísérletek az emlékmű torzójának teljes eltávolítására, esetleg egy kettős kereszt ráépítésére. 1936-ban egy Aero A-12-es katonai repülőgép az oszlopnak ütközött, amely még tovább pusztította azt. Közben volt több kezdeményezés az oszlop, esetleg a márvány felhasználására, de szerencsére az emlékmű torzója ma is áll.

A 2-emeletes Kluch palota empire stílusban épült 1818-1821 között. Kluch József püspök építtette a kanokok számára. Címere, melyet 2 angyal tart, a portál (kapu) felett látható. A sarkon álló Atlantisz-szobrot Lőrinc mester faragta 1820-ban.