Blog - Online formában tartott nyílt nap a Közép-európai Tanulmányok Karán

December 12-én a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán idén már második alkalommal rendeztek nyílt napot. A kar négy intézménye (Idegenforgalmi Tanszék, Magyar Nyelv-és Irodalomtudományi Intézet, Pedagógusképző Intézet, Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézete) érdekes prezentációkon keresztül mutatta be az egyes tanulmányi programokat, és egy videó segítségével virtuális sétát is tehettek az érdeklődők a kar épületében és annak környékén. Az Idegenforgalmi Tanszék magyar és szlovák nyelven mutatta be a tanulmányi programját. A Magyar Nyelv-és Irodalomtudományi Intézet nevében az intézet igazgatója, doc. PaedDr. Bauko János, PhD., üdvözölte a középiskolásokat, ismertette az intézet sokrétű tevékenységét, majd bemutatta az egyes tanulmányi programokat: a Magyar nyelv és irodalom szakpárosításban (tanári szak), a Fordító- és tolmácsképzés (magyar nyelv és kultúra szakpárosításban) szakot, valamint a Magyar-szlovák kétnyelvű  ügyvitelszervezés szakot. A Pedagógusképző Intézet igazgatója, Mgr. Hegedűs Orsolya, PhD., az intézet munkatársaival együtt ismertette az Óvópedagógia és a Tanítóképzés tanulmányi programokat. 

Nyitra – A püspöki város

Nyitra nevét a várat félkörben körülölelő Nyitra folyóról kapta. Valószínűleg a X. század első éveiben került a magyarok kezére a Kárpát-medence északnyugati része, Nyitra környéke is, mivel a frankokkal vívott küzdelemben és testvérharcban meggyengült, széthullott Morva Fejedelemség nem tudott ellenállni a harcos lovas-nomád nép támadásának. Nyitra vára az Árpád vezette törzs szállásterületéhez tartozott, később Taksony és Géza fejedelmek, majd I. Szent István király egyik hatalmi központjának számított a felvidéki területeken. Amikor Szent István létrehozta a királyi vármegyerendszert, Nyitra a róla elnevezett vármegye központja lett, ahol az uralkodó pár Szent Emmeram (Imre) tiszteletére egy kápolnát is alapított. Valószínűleg szintén az első királyunk idejében alapították a Zobor-hegyen a Szent Ipolynak felajánlott bencés monostort, melynek híres lakói voltak a XI. század elején Szent Zoerárd (Szórád) remete és tanítványa, Szent Benedek, akik az első magyar szentek közé tartoznak. A várban vakíttatta meg és őriztette István a rokonát, Vazult. Rabságának helye, a várfal egyik bástyája ma is látható. I. László király, aki Vászoly unokája volt, a nyitrai várban halt meg. Holttestét innét vitték előbb Somogyvárra, majd Nagyváradra. Könyves Kálmán 1113-ban megalapította a nyitrai püspökséget, azóta a vár püspöki székhely és birtok. A régészek szerint már ekkor megkezdték a földvár kőfalakkal való átépítését. A várat a tatárok nem is tudták elfoglalni. 1248-tól elvileg szabad királyi város volt, de a polgárok nem tudták jogaikat érvényesíteni, gyakorlatilag püspöki birtok maradt. A várat rövid időre elfoglalta Ottokár cseh király, Csák Máté, a husziták és Kázmér lengyel király is. 1582-1588 között óolasz bástyákkal erősítik meg a püspökvárat. 1605-ben Bocskai fejedelem csapatai, 1620-ban Bethlen Gábor hajdúi, 1663-ban a törökök foglalták el rövid időre. Rákóczi fejedelem kurucai 1704-től 1708-ig tartották megszállva. A szabadságharcot követően az erősség elvesztette hadi jelentőségét, azonban mint a nyitrai püspök székhelye, a benne álló székesegyház miatt később is forgalmas egyházi helynek számított. Az első világháborút követő trianoni békediktátumban Csehszlovákiához csatolták a várost, amit 1918 decemberében szálltak meg a cseh legionáriusok. Az 1938-as első bécsi döntés nyomán Nyitra járás délkeleti sarka visszakerült Magyarországhoz, azonban Nyitra városa maradt a határ túloldalán.  Nyitra (szlovákul: Nitra) ma Szlovákiában a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye.

Nyitrai szlovákok

Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

 

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.